2016/hogyan tovább??

Első és legfontosabb feladatomnak a magukra maradtak vigasztalását,jobb kedvre derítését tartottam,mindegy mekkora a fájdalom, az élet megy tovább,követeli a maga jussát.Nem tűnik könnyű feladatnak ami előtt állok,a meglévőkből kell megpróbálni új párokat kialakítani,s ez bizony nem lesz egyszerű,annyira kialakult,minden szempontból összeszokott,begyakorolt életüket most felforgatta a sors.Ehhez még hozzáadhatjuk a saját béka feneke alatti hangulatomat,aminek a fizikai fájdalom is állandó jelenléte is a részese.

Ha sikerülne kizárni az érzelmeket,pusztán újabb tapasztalat szerzésként tekinteni az elkövetkezendő eseményekre,mint új kihívások,új feladatok és a csincsilla viselkedés  új dimenzióinak megismerése jellemezhetné az előttünk álló időszakot.

Azt terveztem a megözvegyültek közül a  két legszelídebb viselkedésű állatkámat ,Flórit és Fenshít próbálom meg először összeismertetni.Meglepetéssel tapasztaltam,hogy semmi ellenségeskedés nem mutatkozott a találkozásnál,mintha örökké ismerték volna egymást,egy öreg páros,éppen hogy szimatot vettek egymásról,DE ez csak valami fásult,kábult állapotnak volt köszönhető,mert kb 20-30 perc után ,mintha magukhoz tértek volna Fenshí elkezdte üldözni Flórit,aki menekült,bújt,védekezett,nem támadott,sajnos Fenshí belakapott a szemébe? csak az arcába? pontosan nem derült ki,egy csíkban még a szőre is hiányzott,vére nem serkent,de ki kellett mentenem,többet nem kockáztathattam,már így is kellően megijedtem.Mit mondjak eléggé visszavetette az amúgy sem létező lelkesedésemet,bennük bíztam leginkább,ismerve a természetüket,sehogy sem értettem miért lett Fenshí ennyire agresszív.Azt kell állítanom,hogy nagyon is tudatában vannak a csincsillák a társuk elvesztésének,megszenvedik a hiányát,s nem könnyen lesznek ezen túl,bárhogyan próbálkozik is az ember megoldást találni.

A másik szintén aggasztó észrevétel,alig esznek,majdhogynem az egész társaság valami apátiába süllyedt,még a kedvenc nasijuk sem lelkesítette őket.Rendeltem vagy 6 féle szénát,a doktornő által javasolt tápot,sőt még érzékeny gyomrúaknak való eledelt is,csak a szuper táppal az a baj,hogy a csincsilláim nem osztják a doktornő véleményét/ízlését,így  inkább a szemétben landol a "csinek számára megfelelőnek" titulált  eledel,alig két-három csini eszi meg.Vicces,de Szefi még a fejemhez is vágta,ami persze véletlenül sikerült így ,de akkor is ez történt,hozott egy kis vidámságot,mert jót nevettem rajta.

Felfüggesztettem az ismerkedési próbálkozásokat,cserébe a korábbi precízen beosztott éltünket,hagytam felváltani az anarchiának,mindenki annyi ideig lehet kinn amennyit akar,s ha úgy alakul akár újra kijöhet,meglepő hogy néhány extrém esetet leszámítva milyen jól tartották a megszokott időbeosztást,alig -alig lépték túl az évek alatt kialakult időtartamot.Flór,i szeme nem akar rendbejönni,bár teljesen tiszta,váladék mentes,szép a fehérje,időnként kaparja.FiguraCilike ,aki sosem lett itt szelíd,kezesbárány,most hogy kivettem alóla "fogadott anyját" úgy fél tőlem mint a tűztől.Nem fogja fel,hogy nem én fosztottam meg az általa annyira szeretett élőlénytől.Zsibbadásig lógok a ketrecében,hagyom rágjon,akár harapdáljon,csináljon bármit csak ne legyen halálra rémülve tőlem,azt hiszem kezd olvadozni a jég,hála az eleven,virgonc,játékos énjének,ő nem fordult magába,kap mindenféle rágható és főleg éjszaka dobálható játékot,amivel aztán lelkesen dobálózik is ,főleg hajnaltájban:)DE azért  látható,hogy borzasztóan hiányzik az "anyja" ,s egyre fokozódik ez az idő múlásával...

Ama Szefi és Farkinca közötti ismerkedési tapasztalatra hagyatkozva,hogy a csincsilla elveszített párjához leginkább hasonlatos új párt fogad el legkönnyebben,Cilikét is Haffimmal engedtem össze első alkalommal,bízva az öregúr lovagias viselkedésében,s hogy nem utólsósorban standard színével talán legjobban hasonlít az elveszített médium ebony Chandricához..Nem volt katasztrófa az első találkozásuk,még szőrhullás sem volt,csak némi szembepisilés,de mindent összevetve,hagytam őket kimerülésig ismerkedni,már vita helyett majdhogynem könyörögtek vigyem őket haza,kuckójukba és terüljenek végre el szabadon,kipihenve az elszenvedett tortúrát:)Cilike ismerkedési viselkedése leginkább nevetésre ingerelt,mert amikor ő futott Haffimhoz,akkor mindig ráugrott,fejére,hátára pattant és száguldott tovább,bárhonnan rávetette magát,ez valami hozott viselkedési minta lehet nála,mert örökbefogadó anyjával is így csinált,mikor összeengedtem őket:)Kicsit én is jobb kedvre derültem,hogy nem volt komolyabb konfliktus közöttük,ismét összeengedtem Flórit és Fenshít.Ez alkalommal már minden összetűzés nélkül zajlott a "randi",olyan flegmatikus volt a hozzáállásuk,hogy itt is bevetettem a "haza nem mentek amíg nem ismerkedtek össze" módszert,hiába kapaszkodtak volna,hogy vigyem őket haza,elfordultam,mint aki nem lát,nem hall.Szinte azt mondhatnám nem is vettek tudomást egymásról,hely bőven van,így nem okvetlenül kellett egymásba botlaniuk,s ők ezt ki is használták,még a fürdőben sem talákoztak,mintha valami jelrendszer működött volna közöttük. Elégedett voltam így is a két békámmal,mert úgy terültek el végül mikor hazakerültek,mint két döglött béka,ami azt bizonyította nagyon is tudatában voltak a másik jelenlétének kinnlétük ideje alatt.

Esélyesnek tűntek ,hogy egy párt alkossanak és megszűnjön legalább két kis állat magánya.Még háromszor tettünk próbát,s mivel már a továbbiakban nem volt érezhető feszültség közöttük,9.-én míg kinn voltak Fenshí házát áttelepítettem Flóri ketrecébe és még némi almot is átvittem,hogy megtalálja a  saját szagát  is az új helyen,majd nagy izgalmak közepette visszavittem őket  együtt az új,közös otthonukba:)Az éjszaka csendben telt,folyamatos megfigyelés alatt állnak,reménykedem a tartós békében,már egymás mellett is ücsörögtek a háztetején:)

Flóri és Fenshí együttese olyan jól sikeredett,hogy szinte megszűntek létezni számomra:)Beköltöztek az áttelepített házba,ami nagyobb ,mint az ami már benn volt,s ami szerintem sokkal lényegesebb: a szobának háttal van elhelyezve a ketrecben,így a fény egyáltalán nem hatol be,persze én sem látok oda,csak ha benyúlok és két orrocska érintkezik a kezemmel,akkor tudhatom,hogy lakik ott valaki.Ez annyira így működik,hogy még a nasi sem képes őket kivarázsolni,maximum annyi időre,hogy elveszik és eltűnnek vele:)Flóritól ez nem újdonság,de Fenshí korábban nem így működött.Most mutatkoik meg igazán,mennyire éjszakai állatok,csak sötétedés után jönnek elő,akkor bezzeg elvárják,hogy rendelkezésükre álljak.Álhatatosan figyelnek,addig bűvölnek,míg csak el nem kezdek foglalkozni velük:) Sokat gondolkodtam rajta,kivegyem-e ezt a házikót,hiszen így alig látom őket,de aztán úgy határoztam,elfogadom az ő döntésüket,ha így szeretik,akkor pusztán önzésből nem fosztom meg őket ettől a lehetőségtől.Most ha napközben itt csincsillát akarok látni,de kell tennem a fürdős üveget,mert arra a hangra,hogy megkocogtatom az üveget azonnal előbújnak a lakók,úgy látszik a fürdés lehetősége csábítóbb mindennél számukra:)

CILIKE és MUSU.

Felbuzdulván a két fiú ilyen sikeres egyesítésén,ismét kísérletet tettem Cilike társhoz segítéséhez.(Csak így zárójelben megemlítem,megpróbáltam neki új gazdit találni,ahol reményeim szerint egy lány társ várta volna,de sajnos a jelentkezők,olyan "komoly szándékkal " próbálkoztak,hogy kérdéseimre,hol,milyen körülmények közé,mennyi tapasztalattal ,stb fogadnák őt örökbe,sorra elbuktak, olyan is akadt aki ezek után már nem is válaszolt,de később több helyen is láttam,ahogy lecsaptak gazdikereső csincsillákra).

Mivel Musu is egyedül volt,vettem egy nagy levegőt és úgy döntöttem születésnapi ajándékként saját magamnak,összepárosítom őket,ha belepusztulunk is:)Ama  szép, szombat délután 5 órakor olyat tettem,amit nem mernék javasolni senkinek:betettem Musut Cilikéhez!!

Nyitva hagytam az ajtót,fejem a nyílásban,készen arra,ha valami nagy gubanc lesz,egyiket kikapom a ketrecből:)Majd két órát lógtam így az ajtóban,teljes készültségben,ájulásig a lehetetlen póztól,de megérte!!

Mi zajlott le a ketrecben??Kár,hogy nem tudtam filmre venni:)Csodálatos élmény volt!Cilike a rémület olyán fokán volt már az elszenvedett magánytól,társtalanságtól,állandó félelemtől,hogy nincs társa,nem tud kihez bújni,kinél védelmet keresni,hogy már,már az őrület határán járt,s ekkor mivel nem volt mit veszítenie,nekiesett a tőle jóval nagyobb,súlyosabb Musunak!HOGYAN?? szembe állt vele és két mancsával püfölte ahogy csak bírta Musu pofiját,amit a hatalmas állat türelemmel viselt,állta a megpróbáltatásokat,nem is prüszkölt érte,Időnként odébb állt és szimatolgatott az új helyen,szét nézett,sokáig nem lehett nyugta,mert az őrjöngő kis fenevad nem bírta a stresszt és újra és újra nekiesett,addig addig harcolt,hogy elért egy olyan fokra,ahol már nem bírta tovább,kidöglött ,elfáradt,megadta magát:)Musu,ez a drága jó lélek,körberágogatta a fejét,amihez csak egy-egy kis szöszögésre tellett Cilikétől,majd ő is viszonozta a kényeztetést,megpuszilgatta Musut.ELFÁRADTAK,LENYUGODTAK!Én is kimászhattam tőlük,leültem a ketrec mellé,még mindig ugrásra készen,ha olyan hangot hallok,ami aggódásra adhat okot.Nem történt semmi ilyesmi..Így feküdtem le,alig aludtam éjszaka,mert folyton füleltem mit hallok,de semmi nem történt,békés,csendes éjszaka következett.

Ez volt a legszebb születésnapi ajándékom csincsilláktól:)

Ennek már két hónapja,azóta is nagy a szerelem,pontosabban Cilike ismét anyára lelt ,ez esetben egy ivartalanított hím személyében,s annyira vigyáz rá,el ne lopjam tőle vagy meg ne szökjön,hogy sokáig rendesen aludni sem láttam.Mindig szemmel tartott el ne vegyem tőle értékes társát.

Nem hittem volna,ha nem saját magam tapsztalom,hogy igenis van csincsilla,akinek létkérdés van-e társa vagy sem.El tudom képzelni,ha nem sikerült volna társat kapnia,talán bele is pusztul idővel annak hiányába.Mivel nem ismerem a pontos eredetét,de megérkeztekori méretéből arra következtethettem,hogy nagyon pici babaként fosztották meg a mamijától,ezért van ennyire szüksége a biztonságot adó nagyobb,anyát pótolni tudó,őt teljes mértékben elfogadó társra.Elég nevetséges a méreteiket egymás mellett látva,hogy a kicsi őrzi,vigyázza a nagyot,miközben hozzá bújik,biztonságot nyújtó közelségébe,megnyugtató melegébe:)

Követi Cilike minden megmozdulásomat,s ha nyílik az ajtó már ott is terem,semmi nem kerülheti el a figyelmét:)

A sarok biztonságában:

Mi sem bizonyítja jobban a társ,jelen esetben Musu jó hatását a kis kergemarhára,minthogy Cilike ismét bízik bennem,mászik a karomra,nem rémüldözik ,alá-fölé nyúlhatok,rágicsálja a kezem,nem retteg.

Már csak Panchíto él egyedül,őt láthatóan ez nem zavarja,átköltöztettem az óriás ketrecből,nagyon szereti a függőágyként szolgáló faépítményt,már megszokottá vált,hogy benyújtok valamit,egy szájacska lenyúl és elveszi,elő sem kell jönni rejtekéből:)

Már 5 különféle tápot tesztelünk.Erre még visszatérek,mert nem mindent tettünk próbára még kellő mennyiségű ideig.Annyi biztos ,hogy összességében kevesebb tápot,több szénát és saját szárítású zöldet/zöldséget kapnak,mert az kétséget kizáróan bebizonyosodott,ha rajtuk áll,akkor ezek fogynak el először,s csak utána eszik a tápokat,abból is vannak kevésbé és jobban fogyók.A búzafű még amit frissen ,zölden kapnak,el is tűnik másodpercek alatt:)

Ennyire várják:)

..és

ha végre megkapják:

Ami biztos:

1,a Versele laga  Chinchilla Complete  eledelt egyértelműen nem eszi senki,a piszokban landol...(A csincsállák nem veszik tudomásul,hogy van állatorvos,aki kifejezetten ezt ajánja)

Oldal: 2016/hogyan tovább??
Csincsillák emberközelben - © 2008 - 2024 - chandricacsinbirodalma.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat